Ahány ház annyi szokás – mondják, de ez nem csak „a házakra”, hanem a különböző országokra is igaz. Összeszedtünk pár húsvéti népszokást a nagyvilágból, amelyek elég bizarrak, úgyhogy örülhetsz, hogy itthon csak meglegyintenek egy kis vízzel!
Olvasd el!
Míg nálunk – jó esetben – a húsvéti nyúl potyogtatja el a kertbe épített kis fészkekbe a hímes tojásokat és csokinyuszikat, hétfőn meg hódolunk a locsolkodás termékenységi rítusának, addig vannak olyan országok, ahol még hírből sem ismerik a húsvét eme aranyos szokásait.
Miért Húsvét-szigetek?
Kezdjük rögtön a Húsvét-szigetekkel, melyek polinéz lakossága nem fárasztja magát azzal, hogy tojásokat festegessen, mi több, a pogány nép azon túl, hogy örül a hosszú hétvégének, semmilyen formában nem emlékezik meg a húsvétról. A hétvége is csak azért hosszú, mert a csendes-óceáni sziget legnagyobb része Chile fennhatósága alá tartozik, ott pedig keresztény gyökerei vannak az ünnepnek. S, hogy akkor miért is nevezik Húsvét-szigeteknek a földdarabkát? Mert a napon, amikor felfedezték, éppen húsvétvasárnap volt.
Keresztre feszítik magukat
Közép-és Dél-Amerika egyes országaiban a szélsőséges ünnepi hagyományoknak hódolnak az emberek. Legjobb példája ennek Mexikó és Guatemala mellett Peru, ahol a férfiak azért versengenek, hogy őket feszítsék keresztre és átélhessék Jézus önfeláldozó szenvedéseit. A húsvét tehát négy napon át (Fájdalom Csütörtökétől a Feltámadás vasárnapjáig) valóban a fájdalomról szól, a felszegezett férfiaknak legalábbis mindenképp.
Saját bevallásuk szerint nagy ájtatosságot élnek meg, miközben a körmenetben végighurcolják őket az utcákon pompázatos virágok, gazdagon díszített kiskocsik, Krisztus szobrok, és az egyházkerület egyenruhájába öltözött (fénylő, színes köpenyű) hívek kíséretében.
Furcsa dolgok
Spanyolországban és Finnországban valahogy mintha összekeveredett volna a húsvét a halloweennel. Míg a spanyolok félelmetes (vagy vicces?) csontvázjelmezeket öltenek és kis dobozkákban hamut visznek magukkal az utcai randalírozáshoz, majd megkezdik szokásos húsvéti „Halál táncukat”, amit reggelig abba sem hagynak, addig a finneknél a gyerekek boszorkánynak öltöznek, összekormozzák arcukat és seprűnyéllel a lábuk között szaladgálnak az utcákon, kivédve ezzel a gonosz boszorkányok megszállását.
(Forrás)
Szekereket gyújtanak fel
Erre talán a legjobb példa Németország, ahol a keresztény hagyományok mellett húsvét vasárnapjának estéjén tűzet gyújtanak a dombokon, és elégetik a karácsonyfákat, vagy épp szekereket gyújtanak fel és gurítanak a folyókba. Úgy tartják ugyanis, hogy a tűz a melegség, a napsütés, a szépség és a győzelem jele, amikor a tél helyét végre átveheti a tavasz. Ennek örömére színes tojásokkal díszítek fel a fákat, a rekordot Saalfeldenben tartják, ahol egy család 9800 tojást aggatott a kertben álló fájára.
"Verik" is a nőket
Láthatjuk, hogy ahány nép, annyi szokás. Csehországban a locsolkodás mellett szalagokkal díszített fűzfavesszővel "meg is korbácsolják” a lányokat, amely a tradíció szerint szerencsét, egészséget és szépséget hoz egész évre a nők számára. Szerbiában a gyerekekkel teszik ugyanezt, miközben ezt kiabálják: „Nőjél meg, mint a fűzfa, hízzál meg, mint a malacka."
