Sok hagyomány akár több mint 100 éves történethez köthető. Miért eszünk bejglit? Miért gyújtunk rózsaszín gyertyát, vagy mit jelképez az ajtókoszorúnk? Sok szép hagyomány, aminek most utána jártunk.
Adventi koszorú
Az első adventi koszorút egy német lelkész készítette még a XIX. század végén. A 4 hét, a karácsonyi készülődés négy hetét jelképezi. A hagyományos, keresztény koszorúban a 3. gyertya kivételével lila színűek, amelyek a megtérést és bűnbánatot jelképezik. A 3. gyertya pedig rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
Ajtókoszorú, ami régebben csókkoszorú volt
Egy örökzöld koszorú, fagyönggyel és piros szalaggal díszítve a tetején, ma már leginkább az ajtónkat díszíti. Régebben azonban csókkoszorúként volt ismert és a hiedelmek szerint, azokat a lányokat, akiket ilyen koszorúnál megcsókoltak, azokról úgy hitték, hogy boldog és szerencsés házasságuk lesz.
Ajándékozás
Alig száz éves történetről beszélünk, ahol elsősorban az arisztokrácia körben lett népszerű hagyomány a karácsonyi ajándékozás. Elsősorban gyerekeket ajándékoztak meg a jómódú, nagy városokban élő családokban, ez a szokás csak később érte el a falvakat, többek között anyagi vonzata miatt. Sok helyen egészen a XX. század derekáig maga a Karácsonyfa és a rajta lévő finomságok jelentették az ajándékokat. A valódi, ma szokásba vett ajándékcsere inkább újkeletű és az utóbbi évtizedekben nyert teret.
Betlehemezés
A magyar falvakban régebben a férfiak „Betlehemeztek”, vagyis elkészítették Jézus szülőhelyét, amely az istállót és a hozzá kapcsolódó részleteket ábrázolta. Jézus születését énekekbe foglalták és ezzel köszöntöttek mindenkit, aki az ünnepre készülődött. Énekükért cserébe pedig kaláccsal (ma már bejgli néven ismerjük), más finomsággal és borral díjazták.
Diós és mákos bejgli
Ma ezt az édességfajtát már hungarikumként tekintjük, ám eredete homályos, hogy pontosan mikortól és honnan származik. Régebbi hiedelmek szerint a dió megóv a rontástól, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.
Halászlé
Ez az egyik legrégebbi hagyományunk, amit viszont kevesen tudnak, hogy a keresztények szigorú böjtjéhez köthető. Ugyanis december 24-ig nem ettek semmilyen húst és csak 1966 óta engedélyezték egyáltalán a halevést, ezért lett a halászlé és a halfogyasztás a Karácsonyi menü elengedhetetlen része. A hal pedig nagyon fontos kereszténységi szimbólum, Jézus Krisztusba vetett hitet jelképezi.
Karácsonyfa állítás
Külföldön már a XVI. századból vannak hivatalos feljegyzések a karácsonyfa állításról, hazánkban azonban ez a hagyomány a XIX. század elejétől kezdett elterjedni. Kezdetben almával, dióval, mézes süteménnyel, textilből és fából készült díszekkel szépítették. A karácsonyfa üvegdíszek a XIX. század közepétől kezdtek elterjedni, természetesen elsősorban a nemesi családokban.
Mikulásvirág csodája
A mikulásvirág története egy Mexikói kislány csodatörténetéhez köthető. Egy szegény kislány meg akarta ajándékozni Jézust, de mivel nem volt semmije ezért csak néhány kórót tudott összeszedni. Azonban a templomban kinevették a száraz kórók láttán, ekkor történt egy csoda, mely szerint a kórók végei lángba borultak. A mikulásvirág mexikói hivatalos neve „a karácsonyéj lángja" és a tetején lévő piros leveleiről híres.
Reméljük tetszett az érdekes összeállításunk és komolyabban is el tudsz mélyedni a Karácsony hagyományainak érdekes történetében!
