Beköszöntött a nyár, hamarosan állandósul a teltház a fagyizókban. Amíg azonban az időjárás eléri az ilyenkor megszokott "üzemi hőfokot", hoztunk pár kevésbé vagy egyáltalán nem ismert tény sokunk jeges kedvencéről!
Jöjjön tehát pár jéghideg tény a fagyiról!
1. Honnan ered a fagylalt?
A fagylalt -ahogyan ma ismerjük- a 17. századi Franciaországból származik. Marco Polo a 13. században, kínai hajóútjáról már egy sörbetszerű desszert leírásával érkezett vissza Európába, de ez még nem a mai értelemben vett fagylalt volt.
Az első kézírásos fagyi recept pedig Anne Fanshawe 1665-ös receptkönyvéből való. A hölgy leírása szerint ezt a fagylaltot narancsvirág vízzel, szerecsendióval és ámbrával ízesítette. Utóbbi a bálna hányását jelenti, ami amennyire gusztustalan, annyira értékes például az illatszeripar számára. Vagyonokat fizetnek érte, mivel az eredetileg szilárd állagú, kellemetlen szagot árasztó cethányadék hígítva jó illatú, ennélfogva kiválóan alkalmazható ízesítésre, illatok előállítására.
Megnyugtató, hogy manapság a cukrászok már nem használják.
2. Mióta nyalhatjuk tölcsérből a fagyit?
A ma ismert fagyi tölcsér hivatalos premierje 1904-ben, a St. Louis-i világkiállításon érkezett el. Történt, hogy egy Abe Doumar névre hallgató szíriai ostyakészítő arra biztatta az egyik fagylaltkereskedőt, hogy csavart ostya tölcsérbe adja a fagyit a látogatóknak, amikor annak elfogytak a papír tálkái. Valójában az ötlet már egy évvel korábban, egy olasz kereskedő fejéből kipattant, de a világkiállítás tette népszerűvé a forradalmi újítást.
3. Melyik a legtradicionálisabb íz?
Az első csokoládé fagylaltot már jóval a másik "nagy klasszikus", a vanília előtt elkészítették. Az első dokumentált csoki fagyi recept egy 1692-ben, Olaszországban publikált receptkönyvben található. Az eredeti csokifagyi eredetileg forró csokoládén alapult és általában fahéjjal, valamint chilli paprikával ízesítették.
Nem véletlen, hogy -bár ízek jönnek és mennek- ez a két íz a legnépszerűbb manapság is a fagyi rajongók széles táborában.
4. Egzotikus vanília
Mivel a vanília ma már az egyik kihagyhatatlan íz bármelyik fagylaltos repertoárjából, nehezen tudjuk elképzelni, milyen ritkaságnak számított egykoron. Persze, hiszen egészen a 19. század közepéig nagyon nehéz volt beszerezni.
5. Miért pont Häagen-Dazs?
Ugye, Te is bajban vagy ennek az eléggé skandináv hangzású fagylalt márkának a kiejtésével? Pedig a cég neve csak egy kiváló marketingfogásnak köszönhette megszületését. A Lengyelországból az USA-ba kivándorló Reuben és Rose Mattus ugyanis 1921-ben, New York-ban kezdett bele a fagylaltkészítésbe és az alapítók szerettek volna egy északiasnak és kifinomultnak tűnő márkanevet kitalálni - így lett a Häagen-Dazs. Apró hiba azért csúszott a névadásba: a dánok nem használják az umlautot.
6. Nézd meg jobban a képet!
Az ételfotósok gyakran használnak krumplipürét ínycsiklandó képeiken, amivel a valódi fagylaltot helyettesítik.
7. Miért fáj a fejed fagyizás után?
A "fagylalt fejfájás" azért van, mert a szájpadlásunkon található idegvégződések nem arra vannak "tervezve", hogy hidegen tartsuk őket. Úgy védekeznek, hogy üzenetet küldenek az agyunkba, amivel jelzik számára az eredeti testhőmérséklet lecsökkenését. Ennek eredményeként az agyban lévő véredények összehúzódnak és amikor ismét visszatér a normál méretük, a vér is visszaáramlik beléjük. Emiatt fáj a fejed egy jóleső fagylalt elfogyasztása után.
Persze, egy kis fejfájás ne riasszon vissza attól, hogy most hétvégén te is elnyalj pár gombócot a jeges csodából!
