Mindenki vágyik és keresi, kutatja a boldogságot. Van, aki a munkában, a pénzben és van, aki a szerelemben véli megtalálni azt. Az okosok azonban azt mondják, a boldogság az, ha szereted és elfogadod magad. Rengeteg megközelítése van a dolognak, de mi most csak egy párat szedtünk össze a listából.
Nézzük először is, ki, mikor és miért nyilvánította a jeles napot a boldogság napjának!
"A boldogság keresése az emberi lét alapvető célja"
Világszerte ma első alkalommal ünneplik a boldogság napját. Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. Konszenzussal elfogadott határozatában a Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.
Az ENSZ naptárában már 120 nemzetközi vagy világnap szerepel, kezdve a vidéki nők napjától (október 15.) a dzsessz (április 30.) vagy épp a vándormadarak világnapjáig (május 14./15.). Március 20. egyébiránt a francia nyelvű népek nemzetközi napja is.
A boldogságot nem csak állapotnak, hanem egy folyamatnak is lehet érteni. Ebben a megközelítésben a boldogság egy út a céljaink felé. Egy folyamat. Ugyanis nem létezik boldogság, boldog ember, cél-célok nélkül! A célok felé haladva az akadályokat leküzdve lehet boldog az ember. Nincs célok és akadályok nélküli boldogság! Mindkettő kell hozzá!
A pozitív pszichológia tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a a boldogság és hogyan lehet elérni.
A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele.
